Teóriáink

Lilot 2009. 12. 18-án ivartalaníttattuk. Az első rohamra december 25-én került sor. Először arra gondoltunk, az altató "mellékhatása", de az állatorvos szerint azonban, (fizikálisan) nincsen köze a két dolognak egymáshoz. De az orvosok nagyon nagy hányada csak a kézzel fogható dolgokban hisz - az ő dolguk, ettől még lehetnek kiváló szakemberek.
Viszont több "elvontabb" könyvben is utánanéztem, előző posztban olvashatjátok, miket találtam.
Így egyre több minden alátámasztja a gyanúnkat, hogy mégiscsak az ivartalanítás lehetett a katalizátor. Előfordulhat, hogy a hajlam megvolt benne, hiszen ezek a dolgok öröklődhetnek is, ráadásul nem feltétlenül kell betegnek lennie egy kutyának, hogy a hajlamot örökíthesse.
Szóval, szerintünk maga a műtét, és az azt megelőző, ill. követő események valószínűleg ekkora hatást gyakoroltak rá. Amúgy is érzékeny lelkileg, plusz elég fiatal is volt (bár ki tudja, idősebb korában hogyan viselte volna).
A műtét óta úgy kell beemelni az autóba, ami több kutyánál is előfordulhat - összeköti a kellemetlen élményt az autóval - de nálunk ez is lehet egy jel.
A másik furcsaság, ami nem biztos, hogy beigazolódik, még le kell tesztelni, hogy a műtétre a kis polár pulcsijában vittük, a sorozatos rohamok idején abban vittük este sétálni. Kb. mióta voltak nyugodt napjaink és éjszakáink, és az idő is enyhébb volt, ruhácska nélkül sétáltunk, nem is volt rohama. Tegnap este azonban pár fénykép erejéig ráadtam, hajnalban roham.
Lehet, hogy csak véletlen, és semmi köze a ruhának a kellemetlen emlékekhez, és a rohamokhoz, de mi van, ha mégis? Ha van rá remény, hogy a műtét okozott ekkora traumát, és egyszer képes lesz feldolgozni? Ha gyógyszerek nélkül is tünetmentes lesz...